A festésre és a festéshez szükséges anyagokra is igaz, hogy mindig abból kell gazdálkodni, ami van. Mit tegyen az ember, ha egyszerűen nem tud eljutni a kedvenc kreatív-boltjába, hogy új, tiszta vásznakat vásárolhasson és pótolni tudja a megfogyatkozott festékeit? 1. Addig ne fessen. 2. Keressen egy régi képet, amit a selejtek közé pakolt és fesse le olyan színekkel, amik éppen a rendelkezésére állnak. Nos, ez utóbbi számomra barátságosabb és idegkímélőbb megoldásnak tűnt. Soha semmit nem dobok ki, amiről úgy gondolom, hogy nem sikerült jól, ugyanis az ilyen esetekben mindig jól jön egy teljesen reménytelen ábrázatú vászon! 
Tavaly nyáron ugyanezen okból és ugyanilyen elv szerint készült a 'Felhőszakadás' című képem, most pedig a tavasz első záporos napjai ihlettek meg. Ebben az évszakban a természet és az eső színe számomra pasztellesebb, áttetszőbb, finomabb, esése pedig jóval könnyedebb, mint nyáron. 60x80 centis a piktúra, akrilfestékkel készült, vegyes technikával. :)